A sztyeppei civilizáció és a magyarság (ePub)

Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság két évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk osi rokonainak közösségeitol távol, évezredeken át a szkítákkal, hunokkal, avarokkal és megannyi más néppel együtt élt a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben éltek elodeink, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különbözo mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel. Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta. Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor - az ostörténeti "bulvársajtónak" felülve - megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva nézo finnugor rokon népek, nyelvrokonai közül? A közösségvállalás a finnugor népekkel nem jelenti azt, hogy a magyarság ne lehetett volna a sztyeppei lovasnomadizálás kezdeteitol részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak! És nem éppen ezt az "önkiközösítést" végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismero, szuk látóköru, több évtizede megcáfolt "eredményeket" szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András, Vásáry István és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyujtögeto életmódot, illetve képtelen élohelyeket a magyarság számára?! A szerzo a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll.