Corvinisták II. kötet (ePub)

"A november 4-ei szovjet támadás egyik fo iránya a legnagyobb

felkeloközpont, a corvinisták ellen irányult, akik az Ülloi út,

Nagykörút keresztezodésénél rendezkedtek be. E felkelo csoportok

felvették ellenük a harcot, de bázisaikat rövidesen aknázni kezdték. Így

az ellenállás ott reménytelennek tunt, és ezért már 4-én este vagy 5-én

fegyveresen elhagyták a körzetüket. Egy kb. 350 fos egység a Víg utcai

rendorkapitányságon és a mellette lévo épületekben gyult össze, egy

másik, ennél jóval kisebb részleg pedig a szintén VIII. kerületi Jázmin

utcai iskolába vonult. Többen a Corvin mozi környékén maradtak, és kis

létszámú osztagokban folytatták a harcot (nem kis veszteségeket okozva a

betolakodóknak), mások letették a fegyvert és hazamentek. (...)Nincsenek

kello bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy kinek a kezdeményezésére

alakult ki ez az új bázishely, de nyilvánvalóan szervezetten, vezetoik

irányításával kerültek ide a felkelok. Állítólag Pongrátz Gergely

foparancsnok (agronómus) már 4-én hajnalban bejelentette, hogy a VIII.

kerületi kapitányságra megy, ha a Corvin nem védheto tovább.A

felkelok egy része a közeli Rákóczi téren folytatta a harcot. Mások a

szomszédos csarnokot orizték a tolvajok ellen (mérsékelt sikerrel). Az

italozást úgy gátolták meg, hogy belelottek hordókba. A parancsnokok

a kapitányság épületében tartották a megbeszéléseiket, csak sejthetjük,

hogy mirol. Állítólag "a szétvert csoportok parancsnokai egymást

okolták az ellenforradalom gyors összeomlásáért, ebbol kifolyólag súlyos

nézeteltérések és fenyegetések keletkeztek..." Több adat utal arra, hogy a

budapesti fegyveres harc folytatását kilátástalannak ítélték. Ennek

kapcsán szó esett Iván Kovács László (raktáros) "árulásáról" és

ártalmatlanná tételérol is."