Téli szivárvány (ePub)

Az 1942-ben megjelent Téli szivárványt a korabeli kritika

(például Örley István a Magyar Csillagban) valóban úgy fogadta, mint

eredeti, költoiségben, "habzó, örvénylo színességben" Móricz és a népiek

után is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító

következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az

analógiára, a politikai idoszeruségre eroszakoltan hívná fel a

figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt

világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból,

gyerekekbol, öregekbol, rokkantakból és hadifoglyokból álló

mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végso

forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának

szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké

vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemével

láttatja, "gyerektükörben" mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni

közlendoje a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok

következtében. A regény formailag az egyik szereplo monológja. A szerzo

rokonszenvezik hosével, de messzebbre lát nála, úgy tárja fel belso

világát, hogy egyszersmind eltávolítja, értelmezi. Cocteau Vásott kölykök

címu regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül

bemutató nagy hatású alapmu Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a

pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan

motivált, realisztikus. A "szutykosok" kegyetlenségének hidegvéruen

tárgyilagos leírását, a felnott társadalom patologikus jelenségei

(betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklodést és némely alak

pamfletszeru karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a

béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban

- a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve - a

hétköznapok között a "csoda" is felcsillan, de igen mértéktartóan.